Klinikai felnőtt- és gyermek szakpszichológus, és klinikai addiktológiai szakpszichológus vagyok. 14 évig dolgoztam börtönpszichológusként, majd több mint 3 évig a Heim Pál Kórház Gyermekpszichiátriai Osztályán, jeleneg pedig a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika Gyermekpszichiátriai Osztályán dolgozom.
A magánszakértői vélemények megbízóinak a figyelmét már most szeretném felhívni, hogy a szakértő a szakvélemény tartalmát illetően NEM UTASÍTHATÓ.
Levelezési cím: 1103 Bp., Cserkesz u. 70. 1/9.
Szakértői nyilvántartási szám: 010646
Klinikai szakpszichológusi működési- és alapnyilvántartási szám: 1034 (kereso.enkk.hu)
1997- Vetési Albert Gimnázium, Veszprém
2003 - okleveles pszichológus (Debreceni Egyetem)
2008 - klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológus (Pécsi Tudományegyetem)
2010 - klinikai addiktológiai szakpszichológus (SE Általános Orvostudományi Kar)
2011 - társadalomtudományi és gazdasági szakfordító (angol) (Kodolányi János Főiskola)
2018 - klinikai és mentálhigiéniai gyermek szakpszichológus (PTE)
Munkahelyek:
2002-2004: Burattino Iskola, pszichológus
2004-2018: Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet, szakpszichológus, pszichológiai osztályvezető
2018-: Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Gyermekpszichiátriai Osztály, klinikai szakpszichológus
2021- SE I. sz. Gyermekklininika
2023.08- Budapesti Károlyi Sándor Kórház I. sz. Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály
31/2008. IRM. Rendelet alapján:
(1) Klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológiai vizsgálat során a szakértő kizárólag a kirendelésben megjelölt személyt vagy személyeket és a közöttük fennálló, a kirendelés teljesítése szempontjából releváns kapcsolatot vizsgálja.
(2) Klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológiai vizsgálat során a szakértő a kirendelőtől kapott, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény alapján általa beszerzett, valamint a vizsgálata során keletkezett adatok alapján készíti el a szakvéleményét. A kirendelő eltérő rendelkezése hiányában a szakértő az egészségügyi dokumentációkat a vizsgált személytől vagy az eljárásban szereplő más személytől is beszerezheti. A szakértő véleményében kitér arra is, hogy az egészségügyi dokumentációkat honnan szerezte be, valamint arra is, ha azok beszerzése valamilyen okból sikertelen volt.
(3) A vizsgálat során a szakértő a vizsgált személy vagy annak törvényes képviselője írásos beleegyezése esetén hangfelvételt készíthet.
(4) A szakértő a vizsgálat során jegyzőkönyvet készít. Nem kötelező a szó szerinti jegyzőkönyv készítése. Az exploráció során a jegyzőkönyvben felvett adatok nem minősülnek a szakvélemény szempontjából tényadatnak, azok a pszichodiagnosztikai vizsgálatok általános eredményeinek konkretizálásában segítenek.
(5) A szakértő a vizsgálat során a vizsgált vagy a vizsgálaton jelen lévő más – nem a kirendelő szervet képviselő – személy kérdéseire nem köteles válaszolni.
20/B. §11 (1) A szakértő a vizsgálat során egyidejűleg több vizsgálati módszert alkalmaz. A kirendelésben szereplő szakkérdésnek megfelelő vizsgálati eljárásokat a szakértő választja meg.
(2) A vizsgálat része a viselkedés megfigyelése és a szakértő által irányított tematikus kikérdezés. A szakértő kizárólag olyan eljárásokat alkalmazhat, amelyek a pszichodiagnosztikában elismertek és/vagy a gyakorlatban objektív viszonyítási kritériumokkal rendelkeznek, alkalmasak a vizsgált személy vagy személyek vonatkozásában a kirendelő számára releváns információt nyújtani.
(3) A szakértő a személyiség vizsgálata esetén projektív vizsgálatokat vagy többfaktoros, validitási skálákkal bíró teszteket alkalmaz.
(4) A szakértő a szülői elidegenítési szindrómát (PAS-szindrómát) nem vizsgálja, ugyanakkor igyekszik feltárni a gyermekre irányuló, véleménynyilvánítását befolyásolni törekvő direkt és indirekt ráhatásokat.
(5) A szakértő a klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológiai vizsgálat során keletkezett adatok megőrzése során a Szaktv., valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján jár el. A vizsgálat során keletkezett adatokat csak a törvény által arra feljogosított személy – így különösen az ügyben kirendelt másik szakértő – ismerheti meg.
